Az Ágota öt hangból álló női név.
Az Ágota névnapjai
Naptári névnapja: január 11.
Nem naptári névnapja: február 5.
Az Ágota név eredete és jelentése
Görög eredetű, az Agáta régi magyar formája. Jelentése: jó
Az Ágota név gyakorisága
A kilencvenes években az Ágota nagyon ritka, alig fordul elő. A kétezres években sincs az első száz választott női név között.
Az Ágota név becézése
Ági, Ágika, Ágica, Oti, Otika, Goti
Az Ágota név jellemzése
Könnyen barátkozó, jó társasági ember. Vidám természetű, mellyel kivívja a körülötte élők barátságát. Ki áll igazáért és csak az igazi értékeket hirdeti.
Híres Ágota nevet viselők
Kristóf Ágota magyar származású író
Siménfalvy Ágota színésznő
Varga Ágota filmrendező
Varga Ágota modell
Ágota név gyakorisága és statisztikái
Az alábbi grafikonon azt láthatod, hogy hány magyarországi személynek az utóneve Ágota. Illetve látható az is, hogy az elmúlt 15 évben hogyan változott a név gyakorisága évről-évre. A számok abszolút számok, tehát ennyi ember viselte az Ágota nevet.
A(z) Ágota név jelenleg a 110. legnépszerűbb nőinév Magyarországon. Összehasonlításképpen, míg a legnépszerűbb magyar nőinevet jelenleg 309664 nő viseli, addig a Ágota néven 2018-ban null nőt szólítanak.
A név becézését kiegészítem az Ágoci becenévvel.
Új becenév az Ágotáknak: Ágó, Gota
Magyar Adorjántól:
“Azon tény, hogy a görögben agatosz = jó, ez szerintem a
hímszarvas ősmagyar ágos nevével és az Isten Jó-Isten elnevezésével
függ össze. Ha ugyanis az ág szó után az atyát jelentő
ala szót tesszük oda, akkor az ágata szót kapjuk, ami tehát
a hímszarvas neve is lehetett. Azt pedig már láttuk, hogy
ez, szarvai között a Nappal, homlokán a Hajnalcsillaggal, szügyén
a Holddal és agancsa hegyein és szőrén az esténként
gyújtatlan gyulladó, reggelenként oltatlan elalvó Csillagokkal:
az Ég jelképe volt, valamint jelképe volt az Eget megszemélyesítő
Atyaistennek avagy Jó-istennek is. Nálunk is van több
Ágota nevű helység. Igaz ugyan hogy ezek nevét a görög eredetű
de már keresztény agata női szent nevéből származtatják,
csakhogy úgy lehet ez is, mint annyi más, csupán névhasonlóságon
alapuló későbbi azonosítás. Az ellenben kétségtelen,
hogy ezen Agata név a görög agatosz = jó szóból származott,
amely görög szó őse azonban a mi ág, ága szavunk volt,
amelyből a szarvashím Ágata nevét képeztük és amely már jó
értelemmel ment át a görögbe, ahol aztán, tévesen, nőre is alkalmaztatott,
holott világos, hogy nőre csak Ágana, Ágona
alakúan lehetett volna alkalmazható. És íme, a régi Görögországban
állott Egina (Aegina) nevű híres város egy ily nevű
istennő kultuszhelye volt, aki tehát szerintem nem is volt más
mint Hera-Juno, vagyis a nagy Ősanya-Istennő, de akiről csak
az ottani fajunkbeli ősnép tudta volt, hogy a szarvastehénnel is
jelképezett Tejút megszemélyesítése, vagyis hogy ő nagy Ég-
Anya, a Nap anyja. Tény, hogy az ág (agathosz = jó) szónak
csak megfordított alakja a mi jó, népünknél gyó szó, de amelyről
föntebb már elmondottam, hogy nyelvünkben régen folyó (ügy)
értelme is volt. Márpedig őseink a folyókat tejelő, tápláló tehenekkel
is szokták volt jelképezni, úgyhogy ez ismét az égi
nagy, fehér tejfolyóra: a Tejútra, az Éganyára vezeti vissza
gondolatainkat. Tény hogy szanszkrit go = tehén.
Mindnyájan ismerjük a jószág szavunkat, amely javakat,
vagyont is jelent de népünknél főképen háziállatot, ezek nyáját,
de ezek között is legfőképpen a fejős teheneket. Nyelvészeink
is tudják, hogy népünk különösen Erdélyben juh azaz jú
szavunkat jó-nak, többes számban johok-nak is ejti. Vagyis
ajuh (szintén fejős állat) azaz jú szavunk eredeti értelme is
csak jó volt. Ami pedig eszünkbe kell juttassa a görög
mythologia már említett Io, azaz helyesebben Jó nevű tehenét.
Ha pedig valaki kételkedne abban hogy e név a mi jó szavunkkal
is összefügg (mert ugyanis van ion azaz bolyongó értelme
is), annak ismét fölhozom a szanszkrit go = tehén szót (viszont
alább, „Jász” fejezetünkben látandjuk hogy jázni, ijázni régi
nyelvünkben szintén jelentett bolyongást, és hogy ennek mai
nyelvünkben az r-es kiejtésű járni igénk
felel meg; a z és r hang gyakori váltakozásáról pedig már volt szó.)
A nyelvtudósok előtt ismeretes és elfogadott dolog a
szanszkrit go és a Kuh = tehén szavak azonos volta, csupán az
nem ismeretes hogy ezek eredetét a magyar jó szó képezte.
Tájszólásos gyó = jó, ma is.”